A Teremtõ
visszatér az amerikai tantermekbe
Magyar Nemzet, 2005.
szeptember 1. (6. oldal)
A tengerentúli közvélemény csendjét
és nyugalmát jelentõs mértékben
felbolygatta az a vita, amely a Time Magazine címlapjára
került, és amellyel a brit The Economist is
részletesen foglalkozott. Nem az iraki
háborúról van szó, ahol már az
amerikai áldozatok száma meghaladja az
ezernyolcszázat. Nem John Roberts, George Bush új
jobboldali jelöltje a legfelsõ
bíróságra okozza a legszenvedélyesebb
indulatokat. Az Európai Unió sikertelenségei
és a Brüsszelbõl áradó lakonikus
retorika pedig történetesen hidegen hagyja az amerikai
publikumot. A Gázai övezetbõl történt
izraeli kivonulás, bár történelmi
jellegû, mégsem a legnagyobb hír az Egyesült
Államokban.
Ennél ugyanis sokkal nagyobb horderejû egy
látszólag mellékes, de mégis
sorsdöntõ vita arról, hogy van-e helye az Istennek,
a vallásnak és a bibliai tanításoknak az
amerikai általános és
középiskolák biológiaóráin
és a diákok által használt
tankönyvekben. 2001 óta húsz államban a helyi
törvényhozás, illetve megyei
iskolabizottságok már kísérletet tettek
arra, hogy biológiaórákon a föld
Teremtõje is helyt kapjon a tantervben. Míg a
történetesen liberális New Yorkban és
Michiganban is folyik a vita, Ohióban az állami
iskolabizottság a napokban meghozza azon
döntését, amelynek értelmében
biológiatanároknak kötelezõ lenne megvitatni
az evolúció elméletét. George W. Bush, az
Egyesült Államok elnöke pedig szintén
támogatta ezt a kísérletet egy texasi
sajtótalálkozón, ahol elmondta: „az
oktatásnak az a lényege, hogy a diákokat
ismertessük különbözõ
gondolatvilágokkal.”
De még néhány prominens jobboldali publicista is,
mint például Charles Krauthammer is erõteljesen
ellenzi azt az egyre erõsebb mozgalmat, amely a
Teremtõrõl és isteni erõkrõl
tanítaná az iskolásokat a
biológiaórákon. Krauthammer például
azzal érvelt a Time Magazine-ban, hogy Amerikában egyes
csoportok nem tartják tiszteletben a vallás és
tudomány közti határt, és hogy ez akár
veszélybe sodorhatná a vallás
rendkívül prominens helyét a
közbeszédben, politikában és a
társadalom minden terén, amelyet csak az utóbbi
években nyert el. „A hitet minden hegycsúcsról
és minden városi térrõl ki lehet és
ki is kell hirdetni. De semmi helye a
biológiaórákon.”
A vita egy meglehetõsen elementáris
kérdéssel kezdõdött: hogyan keletkezett a
világ és a földi élet? Éveken
keresztül erre három módon válaszoltak
Amerikában. A legkeményebb protestáns,
„újjászületett” keresztények a Creationism
elvet vallják, amely szerint a világ hatezer éves
és az ótestamentumban leírt Ádám
és Évával, illetve az Éden kertjével
vette kezdetét. 1925-ben Tennessee államban egy
biológiatanárt, John Scopes-t éppen azért
hurcoltak a bíróság elé, mert az darwinista
evolúcióról merészkedett órát
tartani a középiskolás diákoknak. Ekkor
még Floridában és Oklahomában is tilos volt
az evolúció tanítása. Mára viszont
az ortodox Creationism hívõtáborának
befolyása megtorpant, és csak szétszórtan,
néhány magániskola tantervébe kerülnek
be a Biblia állításai a világ
kezdetérõl. Ezzel szemben az evolúciót egy
1968-as felsõbírósági döntés
óta, amely kimondta azt, hogy Istenrõl beszélni
biológiaórákon nem felel meg az egyház
és az állam
kettéválasztásának elvével, aligha
kérdõjelezték meg, és valamennyi
állami felsõfokú intézményben ezt
tanították.
De az utóbbi években fokozottan nõt azok
aránya, akik újranépszerûsítettek egy
XIX. századi elméletet, amely William Paley angol
lelkész nevéhez fûzõdik: az „intelligens
tervezést.” Ez azt állítja, hogy a világ
valóban az evolúció által
fejlõdött több milliárd éven
keresztül, azonban ezt a folyamatot Isten
irányította. Egy 2004-ben, a CBS
televízióban közzétett felmérés
alapján kiderül: az amerikaiak túlnyomó
többsége szerint Isten beavatkozásával
fejlõdött az állatvilág évezredeken
keresztül, és nem pedig a darwinista természetes
szelekció alapján. A lakosság 55
százaléka szerint Isten teremtette az embert, míg
csak 13 százalék gondolja azt, hogy az
evolúciós folyamat Isten beavatkozása
nélkül történt. Továbbá a
lakosság 65 százaléka egyetért azzal, hogy
Darwin elméletei mellett tanítsák az „intelligens
tervezést” is a biológiaórákon, míg
az amerikaiak 37 százaléka azt szeretné, ha a
hagyományos Creationism egyenesen helyettesítené
az evolúciót az állami iskolákban.
A The Economist július 30-i számában
közzétett Fordham Foundation-felmérés
kimutatja, hogy egyre kevesebb államban tanítják
az evolúciót teljes egészében.
Összesen tíz államban tanították
Darwin elméletét hiánytalanul, hat államban
az oktatás silány volt, és 13 államban
pedig vagy egyáltalán nem tanították az
evolúciót, vagy teljesen értelmetlen volt. A
evolúciót ellenzõk pedig egy 300
személybõl álló értelmiségi
sereget sorakoztattak fel álláspontjuk mellett. De
ettõl függetlenül tény, hogy a
tudományos világ túlnyomó
többsége ellenzi a Creationism
tanítását állami iskolákban,
bármely formájában. Már el is
kezdõdött a vallásos (és többnyire
konzervatív) harc az evolúció ellen. Kansas egyik
megyéjében például matricákat
ragasztottak a biológia-tankönyvek borítóira,
amelyek figyelmeztetik a diákokat: „az evolúció
nem tény, csupán egy elmélet.” A taktika
egyértelmû: Darwin állításainak
kétségbevonásával
értelemszerûen szükség lesz egy másik
elméletre, amely jobban megmagyarázná az
élet keletkezését. Ezen az ajtón
léphetnek be a tanterembe a Creationism hívei.
Az evolúció megkérdõjelzése nem
kimondottan amerikai sajátosság. Vannak jelek, hogy a
szekulárisabb és vallási kérdésekben
gyakran liberálisabb Európában is
elkezdõdik az alternatív elméletek
felkarolása. A római katolikus egyház, amely
hagyományosan inkább az evolúció
felé húz, változtatni látszik
álláspontján. Júliusban Christoph
Schönborn ausztriai kardinális kijelentette: „az
evolúció a neodarwinista értelmezésben,
azaz egy segítség nélkül
történõ, tervezetlen, véletlenekkel teli
folyamat és természetes szelekció, nem igaz.” Ez
merõben ellenkezik azokkal az idõkkel, amikor a katolikus
egyház még azt állította amerikai
protestáns csoportok nagy felháborodására,
hogy az evolúció elmélete „több mint csak
feltevés.”
Egy valóságos forradalom küszöbén
találhatja magát az amerikai oktatási rendszer. De
talán nem annyira meglepõ, hogy miután az
amerikaiak jelentõs része, és helyenként
többsége évtizedeken keresztül
ízléstelennek tartotta az evolúciót, most
felhasználva demokratikus jogaikat és
megerõsödött pozíciójukat,
megpróbálják visszahívni a
számûzött Teremtõt Amerika iskoláiba.
A szerzõ az ottawai egyetem
történelem szakos
PhD-hallgatója