News



































































Pápa a világporondon

Magyar Krónika, Montreal, February 10, 2005, p.1.

Ádám Christopher

Ahogy a napokban II. János Pál pápa egyre gyengülõ egészségügyi állapota és hirtelen korházba való utalása aggodalmat váltott ki a hívõ katolikusok körében világszerte, ismét idõszerûvé vált a média számára a 265-ik pápa életmûvének, illetve a világporondon vállalt tevékenységének elemzése. A világ legtöbbet nézett hírszolgálatai-mint az angol BBC és az amerikai CNN-általában csak nagy jelentõségû évfordulók alkalmával, vitát kirobbantó események idején, vagy bortrányok alkalmával látják helyénvalónak, hogy a katolikus egyházzal, a Vatikánnal és a gyengélkedõ pápával részletesebben foglalkozzanak. János Pál mostani betegsége és annak esetleges végleges következményei azonban kiváltották a világ érdeklõdését a több mint 26 éve uralkodó pápa iránt. Olyan pápaságra vetettek újra fényt, mely egyedülálló módon használta fel a média által nyújtotta lehetõségeket, példa nélküli mértékben kereste fel az "egyszerû" emberekkel való kapcsolatot és állásfoglalásaival képes volt megszólítani szinte a teljes politikai mezõnyt-a jobboldaltól a baloldalig.

Talán helyesebb lenne azt mondani, hogy a 84 éves II. János Pál pápa egész élete alatt, megszólalásain valamint tevékenységein keresztül, áttört a hagyományos politikai fogalomkörök által, helyenként mesterségesen felállított határokon. Markánsan konzervatív állásfoglalásai olyan kérdésekben mint a nõk pappá szentelése, a fogamzásgátlás, az abortusz ellen vívott harc, az eutanázia és az azonos nemûek házassága körüli tilalom a pápa világnézetének egyik oldalát mutatják be. Akik csupán erre alapozzák véleményüket a pápáról, eltorzult képet alakítanak ki a katolikus egyházról és annak vezetõjérõl. Az egyik legújabb életrajz II. János Pál pápáról a már sokak számárára ominózusan csengõ John Cornwell írótól származik. The Pontiff in Winter ( A Pápa télen) címmel megjelent 336 oldalas angol nyelvû könyv szinte kivételesen a pápa konzervatívizmusát szem elõtt tartva értékeli ki János Pál életmûvét. "A pápa legfõbb és maradandó hagyatéka leginkább az elnyomásban, a kirekesztésben, a pápai abszolutizmusban és a nép ellenséges felosztásában látható és érzékelhetõ"-írja Cornwell legújabb, a katolikus egyház vezetését bíráló könyvében. De Cornwell-mint az a XII. Piusz pápáról szóló, hírhedtté vált könyvében is érzékelhetõ-ismét leegyszerûsített képet nyújt olvasóinak, újabb írásában is egy komplex emberrõl, illetve a méginkább bonyolult folyamatokról, meglehetõsen egyoldalú véleményt nyilvánít ki.

János Pál pápa nézetei korántsem csak dogmatikusan konzervatívok, hiszen a világpolitika kérdéseiben kifejtett állásfoglalásai a szociális igazságosságról, a háborúról és a vallások, illetve különbözõ népek közti párbeszédre irányuló törekvései inkább a hagyományos szociáldemokrata értékek mentén politizáló baloldalhoz hasonlítanak.. 2003 márciusában, az iraki háború elõtti hetekben és napokban János Pál messze túlszárnyalta nyugat Európa vezetõit pacifizmusában. Ellentétben azzal az állásponttal, hogy csak az ENSZ hozhat határozatot a háborúról, illetve annak megkezdésérõl Irakban, a pápa még a világszervezettõl is megvonta ezt az elõjogot azzal a kijelentésével, hogy "az erõszak és fegyverek sohasem oldhatják meg az ember problémáit." Emlékezetes, hogy 1991-ben, az elsõ Irak elleni hadjárat idején, a pápa akkor is megtagadta a háború igazságosságát, amikor az ENSZ rányomta erre jóváhagyó pecsétjét. Háborúellenes-ségében János Pál tulajdonképpen elõdjének megrendíthetetlen állásfoglalását követte, amikor is 1965-ben VI. Pál éppen az ENSZ elõtt kiáltotta ki félreérthetetlenül: "Háború, soha többé!" George Bush elnököt pedig János Pál figyelmeztette, hogy majd az amerikai elnök is Istennek válaszol majd cselekedeteiért. "Az aki azt határozza, hogy a nemzetközi törvény által nyújtott békés megoldások kimerültek, nagy felelõséget vállal Isten, lelkiismerete és a történelem elõtt"-mondta március 18-án Joaquin Navarro-Valls, a Vatikán szóvivõje.

A pápa nem csak a háborúval kapcsolatos nézeteiben mutatkozott "haladó" gondolkodónak. János Pál egyben elitélte az abortuszt-de ellentétben az amerikai republikánusokkal-a halálbüntetés ellen is rendszeresen felszólalt pápasága alatt és í valóban az emberi élet védelmébe lépett. A más-vallásuakat és nemzetiségûeket tiszteletben tartva pedig õ volt az elsõ pápa, aki 1986-ban ellátogatott Róma nagy zsinagógájába és az antiszemitizmusról nyíltan elmondta, hogy ellentétes a keresztény értékekkel és hittel. Az utóbbi idõben pedig az Iszlám valláshoz kívánt közeledni és ez- irányú tevékenységével próbált pozitív képet kiépíteni a közép-keleten a római katolikus egyházról. 2001 májusában János Pál volt az elsõ pápa aki belépett egy mecsetbe, szíriai látogatása során. Egyes kritikák azonban elhangzottak azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi pápa ilyen jellegû cselekedetei inkább gesztus értékûek, semmint konkrét lépések a vallások közti dialógusban és megértésben. A világ vallásai azonban éppen a szimbolikus ábrázolásokon, a gesztusokon keresztül mutatják be leghathatóbban nagy igazságaikat.

1978-ban II János Pál papa úgy lépett a világközvélemény elé, hogy szilárdan vállalta nézeteit-legyen az akár a jobboldal, vagy a baloldal által kisajátított érték. Ezt még akkor is megtette, ha állásfoglalásai gyakran kritikát váltottak ki. De ami talán a leglényegesebb: a lengyel származású pápa úgy vállalta baloldalinak besorolható nézeteit, hogy egyben a kommunista önkényuralom megdöntésének élharcosa volt - olyan érdem, melyet Kelet Európa legtöbb, ma az egyházat éppen a baloldalról bíráló közéleti szereplõ aligha mondhat magáénak.